2014. június 4., szerda

Ilyen lehet a sebészet jövője ?!


Ez nagyon ügyes kis megoldás. Valami hasonlóval a jövőben talán meg lehet majd úgy operálni valakit, hogy ehhez meg sem kell vágni. Egy injekciós tűvel befecskendezik a kis "robotokat", folyamatos MRI-n követve az eseményeket elmozgatják őket a célhelyre, és elvégzik a beavatkozást. Például mérget fecskendeznek rákos sejtekbe. Ha az egész folyamatot számítógép vezérli, akkor akár még olyat is el tudok képzelni, hogy egy sok milliárd sejtből álló rákos daganatot a rendszer szisztematikusan, sejtenként gyilkoljon le.  

http://www.metropol.hu/mellekletek/tudomany/cikk/1192902

#blog  


Embedded Link


Spermiumokhoz hasonló robotok segíthetnek

2014. május 31., szombat

Neutrínók és örökmozgók


Nemrég láttam egy részt a Cosmos-ból, ami többek közt a neutrínókról szólt. A neutrínók amolyan szellem részecskék, amik csak gyengén hatnak kölcsön az anyaggal. Például egy több fényév (!) vastag acélfalon nagy eséllyel úgy végighaladnak, hogy észre sem veszik. Nap mint nap neutrínók milliárdjai haladnak át a testünkön és az egész Földön úgy, hogy nem szerzünk tudomást a létezésükről. Ilyen neutrínók többek közt például a napban keletkeznek a fúziós folyamat során, tehát a nap fény mellett ilyen "neutrínó fényt" is sugároz.

Ha lenne valami olyan szerkezetünk, mint egy napelem, ami neutrínók energiáját hasznosítja, akkor az a Föld minden pontján működne, akár reggel, akár este, akár mélyen a föld alatt, bárhol áramot termelne. Így ha valaki mutatna nekem egy "örökmozgót" ami minden kétséget kizáróan működik és látszólag energiát termel a semmiből, akkor nem az lenne az első gondolatom, hogy ez sérti az energiamegmaradást. E helyett arra gondolnék, hogy ilyen neutrínók, vagy ahhoz hasonló részecskék energiáját hasznosítja, amit valójában az univerzum távoli csillagai termelnek számunkra és a nap fényéhez hasonlóan sugároznak a Föld felé.

Valójában a neutrínók megtalálása is összefügg az energiamegmaradás sérülésével. Annak idején bizonyos folyamatoknál azt figyelték meg, hogy a keletkezett részek tömege és energiája kevesebb, mint a kiinduló részeké. Mintha sérült volna az energiamegmaradás. Csak később álltak elő azzal a válasszal, hogy ezt az energiát ilyen gyengén kölcsönható részecskék szállítják el, amik úgy elillannak a szemünk elől, hogy észre sem vesszük őket. Azóta sikerült ezeket a részecskéket kimutatni is. Léteznek neutrínó detektorok mélyen a föld alatt, melyekkel kimutatható a földet érő neutrínó sugárzás. Ezek hatalmas vízzel telt tartályok rengeteg szenzorral ellátva. Nagy néha ugyanis egy-egy neutrínó a sok milliárdból nekiütközik egy vízatomnak, aminek a hatását ez a nagyon érzékeny szenzorrendszer érzékeli. Például távoli szupernóva robbanások hatalmas "neutrínó fénnyel" járnak. Ilyenkor ezek a neutrínó detektorok is nagyobb intenzitást mutatnak. Mivel ilyen nehéz egyáltalán csak kimutatni is a neutrínók létezését, kevés rá az esély, hogy valóban ilyen részecskékre épülő "örökmozgók" létezhetnek. Persze nem kizárt, de valószínűleg új hatások, fizikai törvények felfedezése nélkül, jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan trükkös módszer amivel ez megoldható lenne.  

A neutrínókon kívül még létezhetnek más "szellem részecskék". Ilyen neutrínó szerű szellemrészecskékből (akár többfajta ilyen részecske is létezhet) állhat például a sötét anyag vagy a sötét energia, amit képtelenek vagyunk megfigyelni, de a hatásából ítélve mégis ott van az univerzumban és tágulásra készteti azt. Sőt, a jelek szerint nem hogy csak ott van, de az univerzum nagyobbik része ilyen sötét anyag és sötét energia. Tele van vele a világ, de nem látjuk, nem érzékeljük közvetlen módon a jelenlétét. Az sem elképzelhetetlen, hogy egész világok léteznek, más galaxisok, csillagokkal, bolygókkal, és akár élettel a bolygók felszínén, amik úgy száguldhatnak át a Földön, és akár a testünkön is, hogy nem is szerzünk róluk tudomást. Érdekes elképzelni ilyen szellemvilágok létezését, és ami még érdekesebb, hogy ebben nincs semmi misztikus, hisz teljesen összhangban van a természet fizika által feltárt törvényeivel. 

#blog  

2014. május 27., kedd

A robotika forradalma


A robotikában szerintem az otthoni 3D gyomtatás elterjedése fogja meghozni az igazi forradalmat. Igazándiból a robotika szerintem a különleges alkatrész igénye miatt olyan zárt egyelőre. Hiszen pl. egy humanoid robot kezéhez, lábához, stb. rengeteg speciális alkatrészre van szükség. Ilyesmit nem kap az ember a sarki boltban. Ha majd elterjed a 3D nyomtatás, úgy ezeket az alkatrészeket bárki kinyomtathatja magának, és akár teljes humanoid robotokat építhet fel. Így itt is megjelenhet pl. az open source robotok fogalma. Talán ez lesz a közeljövő egyik új nagy technikai forradalma.

#blog    

2014. május 25., vasárnap

Virtuális valóság forradalom


Szerintem a virtuális valóság sisakok jelenleg folyó forradalma (Oculus Rift, Sony, Samsung, stb.) csak a kezdet. Ha végre valóban sikerül elterjedni ezeknek az eszközöknek, akkor a játékok után jó eséllyel más területeken is elterjedhetnek. Így például olcsón lehet egy egész mozivásznunk a virtuális mozinkban, sokkal olcsóbban, mint ha vennénk egy batár nagy TV-t a házimozizáshoz. De új értelmet nyerhet a távkonferencia fogalma,  virtuális kijelzőkkel egészülhet ki a mobilunk kis képernyője, stb. Úgy gondolom, hogy ez olyan technológia, ami igazán megváltoztathatja a világot, akár olyan mértékben, mint az Internet. Ugyanakkor szerintem ez még csak a kezdet. A legnagyobb baj ezekkel az eszközökkel, hogy "kitakarják" a valóságot, de idővel sisakok egyre kisebbek lehetnek, míg végül egy szemüvegnél nem sokkal nagyibb méretbe zsúfolhatjuk össze az egészet. Így szerintem idővel megjelenik majd a mindig hordható változat. Olyan lehet majd az új eszköz, mint mondjuk a Google Glass, azzal a különbséggel, hogy itt nem csak a sarokba vetítenek vvalami képet, hanem tényleg a valóságba ágyazhatjuk be majd a virtuális objektumokat. Ehhez megvan már a technológia, a Project Tango pont erre képes. Azt, hogy  a szemüveg átlátszó legyen, két módon tudom elképzelni. Vagy tényleg vetítik a képet egy átlátszó szemüvegre, vagy a szemüveg külső részén kamera rögzíti a látványt, és erre kerül rá a VR anyag. Akárhogy is legyen, szerintem ez lesz az irány, a jövő Internetje pedig a valóságba lesz ágyazva. Mi pedig ebben a félig valós, félig virtuális térben töltjük majd mindennapjainkat.    

#blog  

2014. május 18., vasárnap

Univerzális fordítás mesterséges nyelvvel


Nem tudom, hogy ez a gépi fordítás dolog hogy áll, de a Google Translate teljesítményét elnézve azért még van hová fejlődni, legalábbis angol-magyar viszonylatban biztosan. Nem is az a gond vele, hogy nem lehet folyékonyan olvasni a generált szöveget, hanem sok esetben egyszerűen értelmezhetetlen a fordítás, pedig a Google Translate még messze a legjobb az ilyen megoldások közt (legalábbis amit én ismerek). Az itt szerintem a probléma, hogy a fordításhoz egy számítógépes algoritmus szempontjából nem elég input maga a szöveg. Egy emberi fordításnál ehhez még nagyon sok metaadat társul, amiből végül előáll a fordítás. Magyarán érteni kell a szöveget ahhoz, hogy normálisan le lehessen fordítani. Innentől viszont a gépi fordítás nagyon komoly MI-be csap át.

Azon gondolkodtam, hogy talán létre lehetne hozni valamilyen reprezentációt erre, valamilyen mesterséges nyelvet ami a mondatok teljes értelmét hordozza. Olyasmire gondolok amikkel a szakértői rendszerek esetén is le szokták írni a tudást. Így a szöveget először erre a mesterséges nyelvre (ezek ilyen fogalom gráfok szoktak lenni) fordítanánk, amiből aztán értelmes mondatokat tudnánk generálni bármilyen nyelvre, hiszen ezek már hordoznák mindazt a tudást amire szüksége van az algoritmusnak ahhoz, hogy tökéletes (vagy legalábbis az eddigieknél sokkal jobb) fordítást állítson elő úgy, hogy e közben nem "érti" a szöveget. Ettől még persze a gráf előállításához intelligencia kell. Itt viszont újra bejöhetne a képbe az ember. Úgy képzelem az egészet, hogy a helyett, hogy valaki lefordítana egy szöveget mondjuk angolra, inkább erre a mesterséges nyelvre fordítja le, ahonnan már egy gombnyomással generálható angol, német, francia, stb. fordítás. Persze kézzel gráfokat leírni azért elég bonyodalmas, illetve a folyamat részben automatizálható lenne, így egy fordító program valamilyen szinten legenerálhatná a gráfot, amit aztán például kérdések feltevésével pontosíthatna, vagy a fordító grafikusan szerkeszthetne, kiegészíthetne, stb.

Rengeteg előnye lenne egy ilyen megoldásnak. Először is a fordítónak nem kellene ismernie semmilyen idegen nyelvet, bárki képes lenne ezzel a módszerrel lefordítani az általa előállított tartalmat. Ha eleve ebben a formában illeszthetnénk be a szövegeket a weboldalakba, akkor azok automatikusan az adott nyelven jelennének meg mindenkinek. De ami a legjobb lenne az egészben, hogy így a kereső motorok értelmezni tudnák a tartalmat, hisz azt a tartalom előállítója kvázi gépi tudássá konvertálta. Egy ilyen tartalmakból felépülő web olyan lenne mint egy szakértői rendszer memóriája, mint egy hatalmas agy, aminek kérdéseket tehetünk fel, amire ő a tudása alapján válaszolni tud. Egy ilyen kezdeményezést talán a Google-nek érné meg felkarolni több szempontból is. Talán már dolgoznak is valami hasonlón ... 

#blog  

2014. május 14., szerda

Android emulátor gyorsítása HAXM-al


Android fejlesztésnél elég nagy kínlódás az emulátor használata, ezért már jó ideje VirtualBox-ot használok x86-os android image-el. A VirtualBox elég jó, tabletes fejlesztéseknél pl. már csak ezt használom, mert gyorsabb, és kényelmesebb, mint a hardver, de azért itt is van pár macerás dolog. Például telefonos app-oknál (álló nézet) 90 fokban elforgatva jelenik meg a felület, így használhatatlan. Tegnap sdk frissítésnél találtam egy új HAXM nevű tool-t, ami VT-s gyorsítást használ x86-os image-eknél, így elvileg az emulátorban is el lehet érni ugyanazt a teljesítményt, amit VirtualBox nyújt, tehát lehet visszaszokok emulátorra VirtualBox helyett. Még tesztelgetem, de így elsőre jónak tűnik.

https://software.intel.com/en-us/android/articles/speeding-up-the-android-emulator-on-intel-architecture

#blog  


Embedded Link


Android* - Speeding Up the Android* Emulator on Intel® Architecture | Intel® Developer Zone
Abstract: If you are an Android* developer who is unhappy with the performance of the Android emulator, then this document is for you. Over and over again, we have heard from many Android developers that the emulator is slow and painful to work with, but this should not be the case!

2014. május 11., vasárnap

Fénysebesség


A fénysebesség egy egész érdekes határsebesség a fizikában. Egyfelől a relativitáselmélet kimondja, hogy semmi nem lépheti át a fény sebességét, másfelől megengedi, hogy mondjuk 10 fényévnyi távolságot mondjuk 1 év alatt tegyünk meg, ami kvázi tízszeres fénysebességnek felel meg. Ez látszólag ellentmondás, pedig nem az.

Az idődilatációs effektus miatt minél jobban megközelítjük a fény sebességét, annál lassabban telik számunkra az idő. Ha a fény sebességének 99,5%-val haladunk, akkor kb. 10x lassabban. Tehát amíg megtesszük ezt a 10 fényévnyi távolságot, addig az utazó számára csak 1 év telik el. Ha még jobban megközelítjük a fény sebességét, akkor az idő akár 1 órára is csökkenhet. A gond az, hogy ezzel együtt a gyorsan mozgó jármű tömege is tízszeresére nő, sokkal több energiára van szükség a felgyorsításához, de alapvetően csak energia kérdése, hogy milyen gyorsan tudunk haladni.

Érdekes elképzelni, hogy mi történne ilyenkor az űrhajóban ülők és mi történne a földi megfigyelők számára. Az űrhajóban ülők azt látnák, hogy folyamatos gyorsítás után elérik a mágikus 300 000 km /s-os értéket, ami ugye a határsebesség. Ekkor talán valami különlegesre számítanak, de nem történik semmi különleges. Ahogy tovább adják az energiát, tovább gyorsul az úrhajó. Eléri a 2x, 3x, ... majd a 10x-es fénysebességet gond nélkül, majd 1 év múlva megérkeznek a 10 fényévre lévő úticéljukhoz. Ezzel szemben a földről úgy látszik, hogy az űrhajó gyorsít egy ideig, majd egyre kevésbé gyorsul, és a fény sebességéhez közeli konstans sebességre áll be. Ezzel együtt menetirányban összenyomódik, megnő a tömege, és a rajta lévő minden történés tizedére lassul. Tehát ha úgy tetszik, a fénysebesség korlátossága csak a nyugvó megfigyelő számára létezik. Az űrhajósok csak akkor szembesülnek mindezzel, mikor visszaérkeznek 2 év múltán (nekik telik el 2 év amíg oda és vissza megjárják az utat), és a földön már 20 év telt el.

Igazából ez az amit nem lehet megkerülni. Utazhatunk a fénynél gyorsabban (saját szempontunkból), de ezzel kényszerűen az időben is utazunk előre a jövőbe. Ez az időutazás az, ami elkerülhetetlen, hacsak nem találunk rá valami kibúvót ...  

#blog